HATÁRTALANUL- KÖZÖSSÉGBEN
„Körutazás Erdélyben, a trianoni döntés múltja, jelene és jövője után kutatva”
2022. július 18-21.
A Szatmárnémeti Református Gimnázium élménybeszámolója
Határtalan– kapcsolat…
Határtalan– jó hangulat…
Határtalan– szeretet…
Határtalan– történelem, (múlt, jelen és jövő) ami összeköt bennünket, a Szatmárnémeti Református Gimnázium diák- és tanári közösségét a magyarországi, halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ diákjaival és tanáraival. Egy kiváló program, amely a Magyar Állam támogatásával jöhetett létre, amelyet ezúton is hálásan köszönünk.
A kapcsolat kezdetéről: a „halásztelki Bocskaiban” immár 20 esztendeje megszervezik a Kárpát-medencei Református Középiskolák Műveltségi Vetélkedőjét, amely által sok diák ismeretet szerezhet, elmélyíthet nemzete történelmi, kulturális, vallási múltjáról, amellett találkozhat kárpát-medencei nemzettársaival. A szatmárnémeti refis csapat minden évben részt vett ezen a megmérettetésen, ezáltal a két intézmény között szorosabbá vált a kapcsolat. Ennek eredményeképpen 2019-ben a Halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ és a Szatmárnémeti Református Gimnázium között testvériskolai egyezmény született. Ezt a testvérkapcsolatot szolgálta most a halásztelkiek Erdélybe és a szatmáriak Magyarországra való látogatása is, a Határtalanul program keretében.
Az idei programban a szatmári refisek csapata összesen 43 személyből állt.
Nagy izgalmak közepette készült a népes csapat. Már előre a halásztelkiek által elküldött program tájékoztató nagyon csábítónak bizonyult. Tartalmas és értékes időintervallumnak ígérkezett az a négy nap, amit Magyarországon tölthetünk majd. Mindez be is igazolódott.
Nem volt egy óra üres járat, percre pontosan tartanunk kellett magunkat a jól megszervezett programhoz, időhöz, ahhoz hogy mindent láthassunk, megismerhessünk, élvezhessünk és feltöltekezve térhessünk haza.
Az általunk meglátogatott helyszínek a következők:
Kocsord- Székely hadosztály emlékmű megkoszorúzása;
Eger- Egri vár;
Székesfehérvár- városközpont, Országalma;
Esztergom- Bazilika, Altemplom, Kincstár, Kilátó;
Párkány (Felvidék – Szlovákia);
Visegrád – Vár;
Dunakanyar;
Tihany- Apátság;
Balaton- Balatonlellei Napfény Strand.
Budapest– Trianon emlékmű, ahol megszámlálhattuk az Anyaországról leszakított területek településeit, ahol még ma is magyar nyelven áldják az Istent.
Országház avagy -Minden Magyar Háza-, ahol rácsodálkozhattunk a gyönyörű építmény belső tereire, megtekinthettük a Szent Koronát, bemehettünk az Ülésterembe is.
Vajdahunyad vára.
Hősök Tere- ahol büszkén emelhettük fel tekintetünket Árpádra és a vezérekre, kiknek vérszerződése által válhattunk néppé, nemzetté.
Hálatelt szívvel, tele élményekkel feltöltődve térhetett haza a szatmári refisek csapata.
Köszönet illeti a halásztelki szervezőket: Ildikó nénit és Kriszti nénit, a program megálmodóit és támogatóit, valamint iskoláink vezetőségét!
Hála legyen a mindenható Istennek, hogy megőrzi nemzetünket, életünket, nemzedékről-nemzedékre!
| Dorner Andrea | Elek Kinga | Higyed Gyöngyi |
| Kurtinecz Gabriella | Lovász Erzsébet | Antal Emőke |
| Ary Dávid József | Balogh Tamara Alexa | Balogh Zsolt |
| Barbara Ádám | Bartha Szabolcs Arnold | Böszörményi Egon |
| Corbeanu Peter Cristian | Dencsak Emőke Amalia | Dohi Ákos Erik |
| Dolhai Gáti Barbara | Fehér Ivett Enikő | Győrfi Gergő Norbert |
| Halász András György | Iago Alexandra Betina | Jakab Patrik Erik |
| Kadar Adrienne | Karikás Petra | Károly István Lóránt |
| Keresztes Alex István | Kovács Fanni | Kovács Kitty |
| Laios Sándor | Lukács Dóra | Mali Francisc |
| Nagy Kis Gergő | Oros Gabriella | Oroszi Attila Bence |
| Pászti Edina Mária | Sneff Nikolász Johan | Szász Krisztofer |
| Szűcs Tímea Andrea | Tamás Krisztofer Milán | Tamas Zsanet |
| Uivarasan Viktória | Vaida Tamás Norbert | Ványi Roland |
| Varga Dalma Veronika |
Öröm és büszkeség tölt el, hogy egy ilyen kitűnő csapatot vezethettem.
Higyed Gyöngyi – tanár. 2022. július 26. Szatmárnémeti
Élménybeszámolók:
“A ,,Körutazás Erdélyben, a trianoni döntés múltja, jelene és jövője után kutatva” című projekt keretében én, mint a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanulója hálás szívvel és mosolygós arccal emlékszem vissza ezen kirándulásra.
Már a kirándulás előtti nap nagy volt az izgalom és égett bennem a kíváncsiság vágya, hogy ellátogathatom Magyarországra, az anyaországomba, amitől sajnos a Trianon után fájdalmasan mind a mai napig egy határvonal választ el.
A kirándulás első megállóhelye Kocsord volt, ahol már messziről is látszott a három mintázott fa kapu, ami megteremtett az igazi székely jellemet, s majd a Székely hadosztály emlékműve is ott állt a dombtetőn ékeskedve. Az utunk Egerben folytatódott, ahol a várban sétálva úgy éreztem magam, mintha egy időutazáson vettem volna részt, gyönyörű kiállítások és ami ennek is a tetőpontjává varázsolta az egészet, az a fegyveres bemutató eredménye. Látni egy valós régi stílusú fegyver és annak megtöltési folyamatát, majd hallani a füleket és szíveket megrendítő lövést örök emlék marad, most is hallom a fegyver hangát.
Második nap talán a sok mesés tájak közül számomra ez volt a legszebb. Esztergomban a bazilika, a kincstár és az altemplom is megcsillogtatta szemeimet, a Duna folyóval a háttérben pedig csak fokozta ezt a “wow” érzést. Aztán egy kis vonatba beszállva átmentünk Szlovákiába, azon belül Párkányba, amin utazva felszínre kerül bennem az az érzés, hogy belül még egy kis részem mindig gyermek. Nagyon élveztem a vonatozást és a Dunára néző kilátást.
A Duna végig kísérte utunkat, hisz Visegrádon a Felleg várból megtekintettük a Dunakanyart a körülötte felfelé ívelő dombokkal. Nekem ez volt a minden, hihetetlen, hogy a természet milyen szép s ez mind Isten műve. Hálás vagyok, hogy részesülhettem én magam is e kegyben, hogy ilyeneket csodákat láthattam. Ezután egy újabb kikapcsolódási pont következett, ami a bob pálya volt. Voltam párban, de egyedül is a bob pályán, ahol szó szerint versenyeztem a széllel. Az adrenalin szinte csak úgy nőtt.
Harmadik nap Székesfehérváron jártunk. El kell, hogy mondjam gyönyörű szép kis utcái vannak a régi stílusú épületeknek köszönhetően és egyben az országalmát ábrázoló szoborral. A Balatonon való átutazás komppal kicsit hasonlított is a vonattal való Dunai átutazásra, a Balaton hatalmas volt, a vize elkápráztatott már Tihanyból. Tihanyban az apátság egy olyan szent helynek számít nekem, ahol már hacsak a Balatonra tekintünk is nyugodtságot kaphattunk. Az igazi békét és elcsendesedést mégis a templom varázsa nyújtotta, ezt az érzést csak Istennel érhetem el.
Az utolsó napunk célja Budapest volt, a híres Budapest és a Parlament. Az országháza pompás ablakai, híres festők és szobrászok által megalkotott szobrai és a koronázási jelvények úgy gondolom olyan fontos értékek, amelyeket minden magyar embernek és más érdeklődőnek meg kellene tekintenie. Ilyen látnivalók a Budai vár, a Hősök tere és Vajdahunyad vára is, ahova ha eljutunk már hősök is vagyunk.
Hálás vagyok a halásztelki református iskolai közösségnek, akik szeretettel vártak és odaadással fogadtak bennünket. Ott történt életem első pillecukor sütögetése, ami ugyan az égő parázsnak köszönhetően jól megizzasztott, de az ízletes desszertért bármit. Nagyon finom, bőséges étkezést és tiszta, kényelmes szállást biztosítottak számunkra.
Hála és köszönet a halásztelkieknek, a magyar államnak, az osztályfőnököknek és legfőképp Istennek, ezért a felejthetetlen és élménydús kirándulásért.
S ahogy a halásztelki református templom udvarán lévő tölgyfán is szerepel: ,,az ezeréves tölgy még kihajt újra” ebben hiszek és ezt vallom is.”
Kádár Adrienn XI. A. beszámolója
“Nagyon hálás vagyok azért, hogy részt vehettem a szatmárnémeti csoport számára tervezett magyarországi programokban. A négy nap során feledhetetlen élményekkel és emlékekkel gazdagodhattam és hiszem, hogy diáktársaim is. Örvendek, hogy ennek a programnak köszönhetően határon túli magyar diákként betekintést nyerhettem az anyaország történelmi múltjába és jelenébe is. Az első nap során a csoporttal együtt megkoszorúzhattuk a Székely hadosztály emlékművét Kocsordon, ezzel is kifejezve tiszteletünket annak a hadosztálynak, akik a túlerővel szemben is helytálltak és védték az országot. Az egri vár meglátogatása különösen emlékezetes volt számomra ismerve az egri vár védőinek hősies küzdelmét. Ezt követően halásztelken sok szeretettel fogadtak bennünket. A hangulat családias volt. A sütögetés, a játékok és a beszélgetések is örök emlékek maradnak számomra. Olyan nagy történelmi múlttal rendelkező városokba is eljuthattam, mint Székesfehérvár, Esztergom és Visegrád. A székesfehérvári séta során láthattam az Országalma szobrot és még sok szép épületet, és tereket egyaránt. Visegrádon a várban megelevenedett előttünk a korabeli Magyarország, valamint a várból gyönyörű kilátás nyílt a Dunára, amiben mindannyian gyönyörködhettünk. Az ezt követő bobozás egy nagyszerű élményt nyújtott. Esztergomban a Duna partján is szemet gyönyörködtető volt a látvány. Az Esztergomi Főszékesegyházat kívül belül megcsodálva Isten nagyságát éreztem. A hídon keresztül átmehettünk Párkányba, azaz a Felvidékre is. Talán az egyik legnagyobb élményt a Balatoni fürdőzés nyújtotta. Már csak látvány is nagyszerű volt a Balatonra a Tihanyi Bencés Apátságból, ahol valóban megnyugvást és békét találtam. Az utolsó napon a fővárosban, azaz Budapesten szintén egy nagyszerű napot tölthettünk el. Az Országházat kívül és belül megcsodálhattuk. Láthattuk a Szent Koronát is, ami felemelő érzés volt számomra, mert ez is csak magyarságtudatomat erősítette, úgy ahogyan ez az egész négy nap is. Annak is örültem, hogy diáktársaimmal is időt tölthettem együtt, hiszen a hangulat nagyon jó volt, mindenki jól érezte magát. Tanáraink, akik elkísértek minket felelősségteljesen vezettek bennünket, nekik is hálás vagyok áldozatos munkájukért. Végezetül szeretném ismét hálámat és köszönetemet kifejezni a Szatmárnémeti Református Gimnázium diáksága nevében is, hogy mindez Isten kegyelméből megvalósulhatott.”
Böszörményi Egon, XI.A osztály.
“Két év pandémiás időszak után örömmel jött a hír, hogy lehetőség van részt venni a Határtalanul programban. Bátran mondhatom, aki eljött az nem bánta meg! A közös kirándulás nemcsak közösséget kovácsolt, hanem ismert történelmi helyeket, kedvelt kilátókat, épített örökségeket is csodálhattunk együtt az út során.
Már a legelején nem volt minden határtalanul, hiszen a román-magyar határátkelőnél több órás várakozás után tudtuk csak folytatni megkezdett utunkat. Ami ezután következett az mégis kárpótolta a hosszú szünetünket, hiszen győztes csatákról, Dobó István életéről, sőt az egri bikavér legendájáról is hallhattunk.
Nagyszerű és önzetlen fogadtatásban volt részünk a halászteleki iskola által, mivel kedvező és finom ételeket kínáltak nap mint nap. Nem maradtak el a baráti beszélgetések, új kapcsolatok, hiszen esténként vagy a közös szalonnasütés alkalmával erre is sor került.
Esztergom, Visegrád épített örökségeit csak szájtátva tudta csodálni az ember, monumentális értéket hagyott számunkra. A két várost mégis összeköti egy természeti érték, a Duna, mely néha vad, emberéleteket követel, mégis megélhetést ad, hiszen az áruszállítás révén virágzott fel valamennyi város.
A ,,Magyar Riviéra ” égszínkék vize felett mindenki elmondhatta: bizony ezt Isten alkotta. Ezt az értéket őrzik és tanítják a tihanyi bencés szerzetesek is, melyet mi is láthattunk. Imádkoznak, levendula mezőket művelnek. Napunkat egy balatoni fürdőzés zárta, mely méltó befejezés volt a naplementével társulva.
Utolsó program a főváros belvárosának utcái, épületei voltak. A nemzet házában, a parlamentben a kulisszák mögé is betekintést nyerhettünk. A múlt és a jelen találkozott egymással. A kupolacsarnokban megszűnt a zaj, a sietés, kevés fény, homály, csupán a korona fénylett. ,, Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt” mégis mindezt látva nem az aggodalom és félelem kerekedett felül, hanem a reményteljes jövő, hogy ez a nemzet él határon innen és túl. Talán ezt jelenti számomra a határtalanul. Egy nyelvet beszélünk, ismerjük múltunkat, nem tagadjuk meg hitünket és nemzetünket.”
Ary Dávid. XI. A osztály
“A “Határtalanul” nevű program keretein belül rengeteg gyönyörű történelmi, turisztikaileg elismert helyszínt látogattunk meg. Többek között jártunk az Egri várnál, A Visegrádi fellegvárban, Székesfehérváron az Aranybullánál, Budapesten a Hősök terén, a Tihanyi Bencés Apátságban és még hosszasan sorolhatnám a meglátogatott helyeket. Számos élménnyel gazdagodtam, az előbb felsorolt helyszínek közül néhányat csak most láttam először élőben. A kirándulás során szatmári csapatunk egészen jó közösséggé vált, az addigi kapcsolatunk mostmár szorosabb, mert több közös pillanatot tudhatunk a magunkénak. Nekem feledhetetlen élmény lesz ez a kirándulás. Diáktársaimnak legjobban a bobozás és a balatoni strandolás tetszett. Nekem most volt alkalmam bobozni először,viszont mindig emlékezni fogok arra, hogy mennyire féltem a sebességtől, de a végén hálás voltam, hogy éltem az alkalommal. “
Varga Dalma. XI.osztály
