„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol”

hatartalanul2018

A Határtalanul! pályázat keretében írt ÉVGYŰRŰK projekt lehetővé tette, hogy a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakképző Líceum őszi magyarországi látogatása után iskolánk diákjai és tanárai eljussanak a Kárpát- medence legkeletibb térségében, égigérő havasok között, szűk völgyekben és széles medencében elterülő Székelyföldre.

Erdélyi utunk során meglátogattuk a nagy múltú város, Torda sóbányáját. A közelmúltban a világ leghihetetlenebb látványosságai közé választott helyszín a föld alatt nemcsak a természet páratlan só-csodáival, de óriáskerékkel, csónakázótóval ejtett rabul minket. A projekt a programnak otthont adó Kézdivásárhely megtekintésével kezdődött. A közel hatszáz éves múltra visszatekintő, magyar többségű várost a céhes város, az udvarterek városa és az iskolák városaként is emlegetik. A kirándulás lehetőséget biztosított a környék nevezetességeinek megismerésére. A Bálványos lábánál diákjaink hógolyóztak, majd ezt követően a hegy tetején található várromot -nem kis nehézségek árán- meghódítottuk. Egy kráterbelsőben keletkező Szent Anna tó a téli arcát mutatta. A tó mellett található kürtőskalács sütőde illatfelhője azonban olyan meglepetést és nem mindennapi izgalmakat tartogatott számunkra, amelyet remélni sem mertünk. Sikerült egészen közelről egy anyamedvét a bocsával együtt lencsevégre kapni.

Zágonban, a Mikes-kertben meglátogattuk a több, mint 300 éves két terebélyes, matuzsálemi tölgyfát. Ezután egy különös, holdbéli tájra utaztunk. A Bodza környéki iszapvulkánokban víz, sár és iszap fortyogott. A környéket a kőolaj- és földgázmező alól feltörő gázok alakítják napjainkban is. Kisbaconban Benedek Elek meseíróra emlékezhettünk. Elek apó dédunokája visszarepített minket gyermekkorunk gyönyörű mesevilágába. A Vargyas szorost a mostoha időjárás miatt nem sikerült meglátogatni, helyette a Makovecz Imre tervezte Református templomot csodálhattuk meg. Utunk során a Bodvaji vashámorhoz is ellátogattunk, ahol Gábor Áron első két ágyúját öntötték.

Szászhermány erődtemploma megőrizte középkori formáját.  Diákjaink a múltat idéző ódon, történelmi levegőjét szívhatták magukba.

Brassó az erdélyi szászok legjelentősebb városa volt. Történelmi belvárosában elmerülhettünk a műemlékek sokaságában, ahol a későgótikus stílusú, monumentális Fekete templom rabul ejtett mindannyiunkat.

Az Óriás-pincetető Eresztevénynél székely történelmi emlékhely, székely települések és események emlékét őrző kapukon át vezet föl az út a dombtetőre, ahol kőtömbök között egy szálfákból ácsolt, jurtára emlékeztető emlékmű magasodik. A kilátás gyönyörű és leírhatatlan volt.

 

Nagy érdeklődéssel vártuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett központi rendezvényt az iskolai megemlékezés után. Zuhogó esőben indult a március 15-i ünnepség a város diákjainak, a hagyományőrző csapatok, a lovashuszárok és a falvak képviselőinek felvonulása mellett. Méltóságteljes büszkeség és melegség töltötte el diákjaink szívét a kokárda alatt. A Főtéren megérezhették tanulóink, hogy „mi magyarok” együtt összefogva erősek vagyunk.

A projekt zárásaként diákjaink kézlenyomatával ellátott kokárda készült és a testvériskola udvarán emlékparkot avattunk fel.

A hazafelé tartó úton megtekinthettük a gyulafehérvári nagymúltú katedrálist. A magyar történelemben komoly szerepet játszó templomban nyugszik iskolánk névadója Bocskai István, Hunyadi János és rajta kívül számos más jelentős történelmi személyiség.

Bízunk abban, hogy a kézdivásárhelyi és a halásztelki diákok között szövődött barátságok, a szívekben elhozott emlékek maradandóak és meghatározóak lesznek a jövőben.

Hálás szívvel gondolunk a testvériskola őszinte, családias vendéglátására, Finna István, Papp Sándor, Vargha Erzsébet és Kacsó Éva programszervező tanáraira.

Köszönetet fejezünk ki Bakó Katalin főszervezőnek, Ács-Szabó Orsolya és Telekesi Márton kísérőtanároknak.

Felber Gyula

igazgatóhelyettes